4. rész

A tegnapi nap hátralévő részén Austinnal filmet néztünk. A Nagyfiúk mellett még elkezdtük nézni a Harry Potter-t is. Három részt néztünk meg, a többit a mai napra halasztottuk.

A szemeim nehezen nyílnak másnap reggelén. De valami zajt hallok, s ez nagyon zavar. Ahogy feleszmélek felállok és elbotorkálok az ajtóhoz, majd kilépek. A nappaliba jutok, ahol meglelem a zaj forrását. A bátyám és a One Direction ülnek ott, beszélgetnek, nevetnek.
- Öö.. Jó reggelt. - mondom még rekedten, csodálkozással. A fiúk egyszerre fordulnak felém. Mindegyikük arcára perverz mosoly ül ki, a Göndörke még füttyent is egyet.
- Meg volt. - mosolyodik el csábosan.
- Haha. - mondom, majd elindulok a fürdő felé. Benyitok, majd az ajtót rögtön kulcsra zárom. Megmosom az arcom, fogam s minden reggeli teendőt megejtek. Felveszek valami olyan ruhát, ami többet takar egy sortnál és egy has pólónál, majd kimegyek a fürdőből, immár üdén.

- Bocsánat, hogy megzavarom a csevejt, de van valami reggeli? - rakom az állam a kanapéra, s kérlelően nézek bátyámra.
- Hoztunk. - mondja Zayn rögtön, majd a kezembe nyom egy Nando's zacskót.
- Köszi. - mosolyodom el, majd elindulok a konyhába. Lépteket hallok magam mögül. A zacskót leteszem az asztalra majd a hang irányába fordulok.
- Mi az? - kérdezem Niall-t, aki utánam jött a konyhába.
- Reggelizhetek veled? - kérdezi kicsit félve. Első reakcióként rávágtam volna, hogy nem de valahogy nem tettem. Megrántottam a vállam, majd elővettem egy poharat, amibe kávét töltöttem.
- Kérsz? - mutatom felé a bögrét.
- Igen. - mondja.
- Oké. Amúgy leülhetsz. - mosolyodom el szórakozottan, majd visszafordulok és egy bögrét levéve neki is töltök a kávéból.

Leteszem elé az italt, majd elkezdek enni, s ő sem zavartatja magát, csak tömi a kaját.
- És.. - kezdem el, majd lenyelem a számban lévő falatot. – Hogy-hogy itt vagytok? - kérdezem.
- Tegnap beszéltük meg Austinnal, hogy ma úgy is fotózás van és mivel nincs autótok ide jövünk előtte és beviszünk. - válaszolja kedvesen. Hallom a hangjában, hogy nem tudja hogy tegnap mit csinált, és miért voltam olyan vele és próbál úgy beszélni nehogy valami rosszat mondjon.
- Értem. - mondom, s elmosolyodom.

*

- Nat is jön velünk, ugye nem baj? - kérdezi Austin a fiúktól. Immár a nappaliban ülünk, s beszélgetünk.
- Dehogy. - mondja Liam. - Viszont így jössz? Mert ha nem akkor öltözhetnél, mert nemsokára mennünk kell.
- Okés. 10 perc. - pattanok fel, majd berobogok a szobámba. A szekrényt az első lendülettel kinyitom, majd pár perc álldogálás után kiordítok. - Milyen idő van fiúk?
- Hűvöskés. - ordít vissza Zayn.
- Köszi. - mondom, miközben kiveszem a megfelelő ruhát a szekrényből, majd becsukom azt. Gyorsan magamra veszem a göncöket, majd a nyaklánccal szenvedek, mikor kopognak.
- Igen? - kérdezem, miközben nyelvemet kinyújtva próbálom bekapcsolni a láncot.
- Niall vagyok. Bejöhetek? - mondja. Ahogy megpillant, elmosolyodik, de nem mer felnevetni.
- Gyere. - mondom kicsit unottan. A fiú belép, én pedig felé fordulok. Látom arcán, hogy mulatásosnak tartja a szenvedésem, de nem akar segíteni. - Segíthetnél. - mondom mire ő felnevet.
- Kérem a bűvös szót. - mondja. Egyik szemöldökömet felhúzva nézek rá.
- Ugye tudod, hogy ha most kimegyek akármelyik őrült hímnemű barátod bekapcsolja nekem, mindenféle bűvös szó nélkül? - kérdezem vigyorogva, majd megindulok az ajtó felé.
- Jólvan, bekapcsolom! - mondja majd odajön mögém és megteszi amit mondott. Ahogy hozzám ér, mintha áramütést éreznék. Szikrákat.
- Köszi. - húzódom el tőle, majd a tükör elé lépve elkezdem kifésülni szőke loboncomat.
- Gyönyörű a szobád. Olyan.... tök király. - mondja mire felnevetek.
- Te aztán kitudod magad fejezni. Egyébként próbáltam olyanra formálni amilyen én vagyok. - mosolyodom el, majd a táskámat felkapva megszólalok. - Kész vagyok.
- És gyönyörű. - mondja majd kinyitja az ajtót. Mondatára kicsit elpirulok, ezért fejemet leszegve megyek ki a szobából.

*

- Sziasztok fiúk. Balra második ajtó. - mondja James mikor belépünk. - Ó szia Natalie. Hát te?
- Jöttem a többiekkel. - rántom meg a vállam, majd követem a srácokat.
Ahogy belépünk a helységbe a fiúkat rögtön megrohamozza pár alkalmazott és az egyik falból nyíló ajtóhoz vezeti őket. Gondolom az öltözőbe. Ahogy látom, már minden elő van készítve a fotózáshoz, csak a bátyám hiányzott.

Én leülök egy székre, táskámat ölembe veszem, majd előhalászom a telefonomat. Azóta rá sem néztem, mióta Niall-nél volt. Ahogy benyomom a gombot rögtön beugrik egy kis ablak, hogy egy új sms-em érkezett. Feladó: Niall.
Aha szóval beleírta magát a telefonkönyvembe. Nem az hogy elkérjük a lány számát...nem. Beleírja. A kis cseles.
Megnyitom az üzenetet, amiben csak egy mondat áll. "Jó éjszakát Morci!". Elmosolyodok, majd kilépve az üzenetből felmegyek a twitterre, ahol azt tapasztalom, hogy a követőim száma eléggé gyarapodott. Az értesítőket nézve, rájöttem miért. Az öt fiú bekövetett és persze a rajongóik ezt látva bekövettek. A fiúkat visszakövettem, majd a főoldalra léptem.
Itt egy csomó kövess vissza tweet között meglátok egy számomra érdekeset. Niall tweetelte tegnap este felé. "Nem tudom hol rontottam el..."
Ahogy ezt elolvastam az agyam elkezdett pörögni. Persze rögtön arra gondoltam, hogy ez nekem szól. De miért szólna nekem. Áh hülyeség...
- Natalie köztünk vagy? - hallok egy hangot, mire a telefont rögtön a táskámba rejtem, majd felnézek. - Nyugi nem fogom elvenni. - mutat az illető a táskámba.
- Oké, jó, semmi izé. - dadogok össze vissza. - Igen? - mosolyodom el.
- Csak azt kérdeztem, nem-e beállnál a fiúkhoz. Van egy jó ötletem. - mondja a bátyám, majd választ nem várva beállít a fényképező elé.
- De hát hogy nézek ki? - mutatok magamra, amit bátyám le is kap.
- Jól. Csss. Ne zavard a mestert. - mondja mire mindenki felnevet és ahogy hallom ebből is lett egy kép.
Austin készített még jó pár képet, majd fáradtan rogytam vissza a székemre, a fiúk pedig bementek az öltözőbe.
- Fantasztikusak lettek a képek. Király vagyok. - kezdi el fényezni magát a bátyám, miközben a fényképezőjét bújja. Megköszörülöm a tokrom mire felfigyel. - Na jó, te is jó voltál.
- Azért. - mosolyodom el, majd együtt nézzük tovább a képeket.

- Nem jöttök át hozzánk filmezni meg kajálni? Szabadok vagyunk a délutánra. - kérdezi Zayn. Austinnal egyszerre fordulunk egymás felé, majd ahogy én a szememmel egy határozott Nem-et tükrözök felé, ő válaszol.
- De, szívesen.
- Kabbe. - suttogom neki, mire ő csak elvigyorodik.
- Nem tudom miért nem bírod őket. Jót akarnak. – mondja mélyen a szemembe nézve, majd elindulunk. Elől megy Louis aki nem tudom hogy milyen okkal, de répát majszol. Mellette kullog Harry és Liam. Mögöttük Zayn és a bátyám beszélget. Mellettem pedig Niall sétál. Egy szót sem szól, csak zsebre dugott kézzel megy és engem néz.

De nem tudok rá figyelni, mert elgondolkozom. Tényleg...mi bajom velük? Végül is nem ártottak nekem semmit, és mindig kedvesek. Ezen agyalok, mikor egy Vigyázz! üti meg a fülemet, majd a földre zuhanok.
- Natalie! Natalie, jól vagy? - hallok egy hangot. Szemeim kinyitom, majd Niall pillantom meg. Szemei aggodalmat és félelmet tükröznek.
- Minden oké. Minek mentem neki? - kérdezem egy halvány mosollyal.
- Üvegajtó. - mondja, majd elmosolyodik. Felsegít és a többiek után megyünk, akiknek fel sem tűnt, hogy elestem.
- Na...üvegajtónak még sosem mentem neki. Akkor ki lehet pipálni. - mondom, majd a levegőbe egy pipát rajzolok.
- Én már mentem... - mondja Niall, s erre mindketten felnevetünk. - Amúgy fáj valamid?
- Kicsit a fejem, de nem vészes. - fordulok felé, mire arcán rémületet látok. - Mi az? Mi a baj?
- Vérzik a fejed. - mondja, majd zsebéből előhalászva egy zsepit a homlokomhoz nyomja. Kicsit felszisszenek. - Sss. Bocsi.
- Köszönöm. - mondom, majd átveszem a zsepit és így megyünk a kocsihoz, ahol már a fiúk várnak.
- Hát veled meg mi történt? - kérdezi Austin, majd oda siet hozzám. A szőkével egymás felé fordulunk, majd egyszerre nevetünk fel.
- Neki mentem egy üvegajtónak. - mondom ki, mire a többi bandatag is felnevet.