11. rész

Megcsörrent a telefonom. Niall becsukja a száját. Előveszem a készüléket majd a képernyőre pillantok. James hív.

Nem! Nem akarok pont most kimenni! Nem hiszem el, csak én lehetek ilyen szerencsétlen... De ezt muszáj felvennem, hiszem a főnököm hív. Megnyomom a zöld gombot, majd felállok és kisétálok a szobából.

- Igen? - kérdezem kissé bunkón.

- Baj van? – kérdezi  James.

- Nincs. - mondom, s mosolyt erőltetek magamra. Az ablakhoz állok, majd elkezdek rajzolni rá. - Miért hívtál? - kérdezem kíváncsian. 

- Azért, hogy változott ez a suli. - mondja mire összeráncolom a szemöldököm. Nem értem miről beszél. - Mármint a tanfolyam. Csak három napot kell menned, mert már is lesz itt egy divatbemutató, ahol a szponzorod szeretne látni.. - hadarja el.

- Ööö.. Értem okés, nekem jó. - mondom mire, ő megkönnyebbülve kifújja a levegőt.

- Csodás, akkor hétfőn 9kor. Egyébként 3. emelet. Szia Natalie.

- Okés, ott leszek. Heló. - nyomom ki a mobilt, majd kissé már boldogabban megyek vissza a nappaliba, ahol a játék már javában folytatódik.

Csalódottan rogyok vissza a földre, majd számra mosolyt erőltetek. A többieknek nem tűnik fel, hogy ez nem egy őszinte mosoly. Igen furdalt a kíváncsiság. Igen szerettem volna tudni, hogy mit érez... De most már mindegy. Ilyen az én szerencsém.

- Ki volt az? - kérdezi Austin mellettem.

- Ööö James. - habogok. – Jövő héten pénteken lesz egy divatbemutatóm és izé csak három napot kell tanfolyamra járnom. - zagyválom össze vissza, mire ő átöleli a vállam. Rádőlök bátyámra, majd folytatjuk a játékot.

Liam pörget, s az üveg szája rám mutat. Nagy szemekkel nézek rá, majd leesik hogy rám vár.

- Ööö izé, felelek. - mondom, mire Harry amolyan felháborodottan néz rám.

- Ne már Nat! - mondja.

- De már. - mosolyodok el, majd visszafordulok Liam felé, mint mindig Austinra dőlve, s várom a feladványt.

- Ki tetszik közülünk a legjobban? - kérdezi, s közben a fiúkra mutogat. Elmosolyodom cselekedetén, s aztán esik le hogy mit is kérdezett. Fejem vörösbe megy át, kissé hezitálok,de tudom úgy sem húzhatom tovább. 

- Niall. - nyögöm ki, mire az említett meglepetten néz fel rám, a többiek mosolyognak, viszont egy valaki kissé csalódottnak tűnik. Nem szól egy szót sem, de látom arcán.

- Nem vagytok éhesek? Én éhen halok. - áll fel az előzőleg említett személy. - Nem megyünk el valahova kajálni? - kérdezi kissé türelmetlenül.

- Most mi van Liam? Most kezd izgalmassá válni, ne már. - panaszkodik Harry. 

- Én benne vagyok. - mondja Austin és rögtön feláll Liam mellé, amivel azt éri el, hogy én eldőlök. 

- Héj! - rázom meg a fejem, majd bekapcsolódok a beszélgetésbe. - Tőlem mehetünk. 

- Na jó. - adja meg magát Harry, majd felugrik Louis hátára és viteti magát. Zayn elkezdi visszarendezni a bútorokat, majd segítek neki.

Ahogy kilépünk a házból egy óriás taxit pillantok meg. Nem tudom hogy a fiúk honnan szereztek ilyet, ahova mind beférünk, de nem rossz, tetszik. 

Elsőként ülök be, s így ablakhoz kerülök. Mellém Harry ül, mellé Louis. Velem szembe Niall, Liam, mellé Austin. Előre pedig Zayn.

- Amúgy hova megyünk? - kérdezem mikor már elég sok ideje utazunk. Mindenki mindenkivel beszél, én viszont eddig csak a tájat bámultam. Ekkorra mindenki egyént fordult felém, majd vállukat rántották.

- Kínaiba. - mondja Zayn, mire mindenki elégedetten bólogat. Ekkor végignézek a társaságon. Bátyám Harryvel és Louis-val társalog, Niall a telefonján pötyög, Liam pedig maga elé néz, arca kissé semleges.

Ekkor elhatározom, hogy beszélni fogok vele, majd tovább kémlelem a tájat. A kocsi lefékezik, majd megállunk és a többiek megkezdik a kiszállást. Én ülök legbelül, s várok ahogy velem szemben Niall is. Egymásra mosolygunk, majd én lehajtom a fejem, mert kissé elvörösödtem.

A többiek már csak rám várnak. Kiszállnék az autóból, de természetesen megbukom. Zayn és Niall egyszerre nyúlnak a kezem után és nekik köszönhetem, hogy nem esek el.

- Hú köszi fiúk. - mosolyodom el, majd vörös arcommal felnézek rájuk. A többiek természetesen nevetnek, ami nem bánt mert én is ezt tenném.  De azért mégsem szeretem, hogy ilyen szerencsétlen vagyok...

- Semmiség. - mosolyodik el Zayn, majd elengedi a kezem és Niall is. Besétálunk az épületbe, majd egy eldugott asztalhoz vezetnek minket. Leülünk, majd elmondjuk a rendelést. 

A kajálás nagyon jól telt, már mindenki, még Liam is nagyon oldott volt. Egyszer még ki is akartak küldeni minket, annyit nevettünk. A lényeg, hogy jól éreztük magunkat. A fiúk hazavittek engem, ők pedig egy fotózásra mentek Austinnal. Kitettek a háznál, majd rögtön berohantam. 

A házba beérve a konyhába indulok. Felteszek egy fazékba vizet, majd mikor forr filtert teszek bele. Erdei gyümölcsös tea...hmm nyami.

Egy bögrébe töltök, majd az egyik nagy ablakhoz ülök, és a természetet bámulom. Csendben ülök, teát kortyolgatok és az agyam pörög. Mindenféléről. Anyuékról, hogy vajon most büszkék lennének-e ránk, bátyámról hogy olyan jó látni hogy ilyen boldog, a fiúkról, hogy mennyire jól kijövünk, meg hogy ennyit találkozunk és persze Niall-ön hogy most mi van.

Mikor az üvegezésnél kimondtam, hogy ő tetszik arca vörös lett. Nem tudom hogy ez mit jelent, de remélem hogy jót. Viszont azt furcsálltam, hogy Liam olyan semmilyen lett utána. Nem tudom mi történt, de muszáj leszek majd beszélni vele.

Ekkor megcsörren a telefonom és tekintetem a képernyőre szegezem. Lola. Boldogan veszem fel a telefont.

- Szia Lolaaaaa! - nyújtom meg az a betűt.

- Hali Nat! Mizu? - kérdezi. Borzasztó jó érzés dönt el. Még soha egy "barátnőm" sem hívott fel csak úgy hogy mi van velem..

- Mondanom kell valamit. - vigyorodom el.

- Nekem is. - mondja, s hallom hangján nagyon boldog.

- Oké, kezdd te. - mondom, mire ő felsikít. A telefont elrántom a fülemtől, majd levágom a földhöz. 

- Mondd, normális vagy? - kérdezem miután felveszem a készüléket, amin viszont se kép se hang. Hééé, mi van ezzel? gondolom magamban. Megnézem jobban a képernyőt, ami betört. Csodás!

Behörpintem a teámat, majd a szobámba indulok. Bekapcsolom a laptopot, majd ahogy betölt a net felmegyek twitterre. Leírom Lol-nak a skype nevem.

Hallom a pityegést, felveszem majd a képernyőn megjelenik a barátnőm.

- Mi történt? - kérdezi kíváncsian.

- Sikítottál és levágtam a telefont és betört a képernyője. - mondom mire Lola-ból kitör a nevetés, s mondatom végére én is felnevetek.

- Szerencsétlen vagy. - mondja mire ujjaimat fenyegetően mutatom.

- Kellett neked sikítozni. - mondom majd lefekszek az ágyra, s az ölembe helyezem a szerkezetet. - Amúgy mondd már mi történt. - mondom, majd befogom a füleim.

- A FIÚK BEKÖVETTEK TWITTEREEEEEEN! - ordítja mire felnevetek.

- Nekem van egy talán ennél kicsivel jobb hírem. - mondom mire szemei kitágulnak, majd ekkor egy ismerős arc jelenik meg a kamerában.

- Szerbusz Natalie. - mosolyodik el Margaret.

- Szia Margaret. - integetek, majd mikor eltűnik belekezdek. - Tegnap voltunk Niall-el sétálni és azt mondta. Figyelj. Hogy amióta elmentünk Zayn csak rólad beszél. - mikor kimondom az utolsó mondatot Lola kiköpi a szájából a vizet, majd felsikít. Tudatosan előre befogom a fülem, ezért én jól járok viszont Margaret idegesen jön be.

- Lola, ne sikítozz már állandóan! - mondja.

- ANYAAAAAAA! ZAYN! - ugrálja körbe édesanyját, mire felnevetek, s alig bírom abbahagyni. Miután kissé lenyugszik visszasétál a gép elé, majd kérdőre von.

- Hol voltatok Niallel? Mit csináltatok? És hogy volt ez az egész Zayn-es sztori? - kérdezi majd kezével sürget.

- Nem akarsz inkább átjönni, itt aludni és akkor megbeszélhetnénk? - kérdezem, mire ő bőszen bólogat.

- De! Hol laksz? - kérdezi mire lediktálom a címet ő bólogat, majd egy 15 perc múlva találkozunk-kal lecsukja a laptopot.

Elmosolyodom, s végiggondolom ezt az eltelt 10 percet. Igaz hogy eltörtem a telefonom, igaz, hogy Austin meg fog ölni de még is átjön Lola és egy csajos estét tartunk. Király.